Budapest Főváros Önkormányzata

Budapest Főváros Önkormányzata

Véleményezés módja: 

2. számú melléklet a 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelethez

Az előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai

A Közgyűlés hatékony és törvényes működése érdekében szükséges megfelelő tartalmú és színvonalú, valamint előkészített előterjesztések elkészítése. A közgyűlési előterjesztések rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg, melynek végrehajtása érdekében a következők szerint kell eljárni.

I.

A közgyűlési előterjesztések általános rendje

1. A közgyűlési előterjesztések a főpolgármesternél írásban nyújthatók be.

2. A Közgyűlés elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a főpolgármester és helyettesei,

c) a Közgyűlés bizottságai,

d) a főjegyző,

e) * a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok,

f) legalább 12 kerületi küldött aláírása esetén a kerületi küldöttek,

g) a Kerületi Küldöttek Kollégiumának Elnöksége. [SZMSZ 18. § (2) bekezdés]

3. A Közgyűlés munkatervében szereplő előterjesztéseket lehetőség szerint a munkatervnek megfelelő időpontra kell elkészíteni.

4. Az előterjesztés-tervezeteket - a Közgyűlés ülése előtt - valamennyi bizottság elé kell terjeszteni, s meg kell küldeni a tanácsnokoknak. Az előterjesztést napirendre tűző bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőket, a főpolgármestert, a főjegyzőt és az illetékes tanácsnokot is. A bizottság(ok) és a tanácsnok(ok) álláspontjukról írásban tájékoztatja(ák) az előterjesztőket.

A Közgyűlés elé csak a főjegyző kézjegyével ellátott előterjesztés terjeszthető.

5. A Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket az alábbiak figyelembevételével kell elkészíteni.

a) Az értékelő rész tartalmazza mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek az ügyben megalapozott döntés hozatalához szükségesek.

Ha az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat lehetőleg ismertetni kell.

Amennyiben volt, utalni kell a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira.

b) Az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket - a folyamatos határidő megjelölés lehetőség szerinti mellőzésével -, valamint ha az szükséges a végrehajtásért felelős személyt megjelölő határozati javaslatot kell tartalmaznia. Amennyiben a végrehajtásért felelős nincs megjelölve, akkor azon a főpolgármestert kell érteni.

A határozati javaslatoknál fel kell tüntetni, hogy elfogadásuk - az SZMSZ vonatkozó előírásait is figyelembe véve - egyszerű vagy minősített szavazattöbbséget igényel-e.

c) A korábbi hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére vagy érvényben tartására is javaslatot kell tenni.

d) Az előterjesztő felel a megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért.

6. Szakmai koordináció

a) Az előterjesztéseket szakmai szempontból előzetesen egyeztetni kell a Főpolgármesteri Hivatallal, illetve ezt követően a bizottságokkal, tanácsnokokkal és mindazon szervekkel, amelyekkel e kötelezettséget jogszabály írja elő.

b) Az előterjesztést olyan időben kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 8 nap álljon rendelkezésre az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontjának kialakítására.

c) Az egyetértés vagy az egyet nem értés tényét, illetőleg azt a körülményt, hogy a megkérdezett szerv nem tett észrevételt, az előterjesztés első oldalán - név szerint is megjelölve - fel kell tüntetni.

d) Véleményezés esetén az előterjesztőnek csatolnia kell az eltérő vélemény lényegét, és ki kell térnie az ezzel kapcsolatos álláspontjára.

e) Az előterjesztésnek a végső koordináció eredményeként kialakult álláspontot kell tükröznie.

7. Törvényességi koordináció

a) Az előterjesztéseket - a hivatali szakmai egyeztetés után - törvényességi szempontból egyeztetni kell a főjegyzővel.

b) A főjegyző a kézirat alapján ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az e szabályokban előírt követelményeknek.

c) A jogi koordinációs tevékenység elsősorban a határozati javaslatok törvényességének ellenőrzésére terjed ki, továbbá arra is, hogy a testületnek a kérdés eldöntésére van-e hatásköre, a határozati javaslat a hatályos jogszabályokkal összhangban van-e.

d) Amennyiben a főjegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból, illetve e szabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, köteles erről az előterjesztőt és a főpolgármestert tájékoztatni.

8. A Közgyűlés üléseinek előkészítése

a) A Közgyűlés üléseinek előkészítésével kapcsolatos szervezési és technikai feladatokat a főjegyző irányításával a Főpolgármesteri Hivatal Szervezési Ügyosztálya látja el.

b) Az előterjesztők az előterjesztéseknek a főjegyző kézjegyével (láttamozásával) ellátott eredeti példányát, csatolva a főjegyző esetleges törvényességi észrevételét is, a Közgyűlés ülésének időpontja előtt lehetőleg 10 nappal kötelesek a Szervezési Ügyosztálynak átadni.

c) Rendkívüli ülésre irányuló javaslat esetén az előterjesztést a Közgyűlés ülésének időpontja előtt lehetőleg 5 nappal kell a Szervezési Ügyosztályra leadni. Az előterjesztések elkészítésére rendkívüli ülésre irányuló javaslat esetén is az e szabályokban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

d) A Közgyűlés meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legalább 8 nappal (rendkívüli ülés esetén legalább 4 nappal) az ülés előtt megkapják.

e) A közgyűlési meghívóval együtt meg kell küldeni azokat az előterjesztési javaslatokat is, amelyeknek napirendre vételét a főpolgármester mellőzte [SZMSZ 11. § (3) bekezdés].

f) * Abban az esetben, ha képviselő, a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok, a kerületi küldöttek, vagy a Kerületi Küldöttek Kollégiumának Elnöksége az előterjesztő, az e szabályokban foglaltak teljesítésében a Főpolgármesteri Hivatal közreműködik, illetve az ilyen előterjesztéseket nyilvántartja. Ez esetben az előterjesztő a hivatali koordinációt a főjegyző útján kezdeményezheti.

9. A Közgyűlés határozatainak végrehajtásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok

a) A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a határozat meghozatala napjának megjelölésével kell nyilvántartani, utalva a Közgyűlésre is [például A Fővárosi Közgyűlés 1/1993. (I. 7.) határozata, rövidítve: 1/1993. (I. 7.) Főv. Kgy. h.].

b) A Közgyűlés határozatának végrehajtását azonnal meg kell kezdeni.

c) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen kell kérni a Közgyűléstől a határidő módosítását.

d) Az azonnal határidőt jelölő határozat végrehajtásáról a felelős 3 munkanapon belül, a többi határozat esetében a végrehajtásra megjelölt határidőt követő 7 munkanapon belül köteles jelentést készíteni és azt a Szervezési Ügyosztályra megküldeni.

e) A határozatok végrehajtásáról az összesítő jelentéstervezetet a Szervezési Ügyosztály készíti el.

f) A Közgyűlés határozatairól határidős nyilvántartást kell vezetni, amely a Szervezési Ügyosztály feladata. A Szervezési Ügyosztály minden hónapban írásban tájékoztatja a felelősöket a következő hónapban lejáró határozatokról.

g) A felelősök valamennyi őket érintő határozatról kötelesek nyilvántartást vezetni.

II.

A rendeletalkotás szabályai

Az önkormányzati rendelet előkészítésére - az I. fejezetben foglalt szabályok alkalmazásával - az alábbi speciális szabályok az irányadók.

1. Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a képviselők,

b) a főpolgármester és helyettesei,

c) a Közgyűlés bizottságai,

d) a főjegyző,

e) * a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok,

f) legalább 12 kerületi küldött aláírása esetén a kerületi küldöttek,

g) a Kerületi Küldöttek Kollégiumának Elnöksége. [SZMSZ 18. § (2) bekezdés]

2. Az önkormányzati rendeletek tervezeteinek előkészítése a kezdeményező feladata.

3. A kezdeményező a főjegyző kézjegyével (láttamozásával) ellátott előterjesztést, csatolva a főjegyző esetleges törvényességi észrevételét is, valamennyi bizottság elé terjeszti. A bizottság e napirendet tárgyaló ülésére a főpolgármester és a főjegyző mellett a kezdeményezőt (javaslattevőt) és az illetékes tanácsnokot is meg kell hívni.

4. A Közgyűlés elé rendelettervezetet csak a főjegyző kézjegyével ellátva lehet beterjeszteni.

5. A rendelettervezet formai követelményei:

a) Jelölését a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (1) és (4) bekezdései szerint kell végezni. [Például: Budapest Főváros Közgyűlésének 2/1991. (II. 25.) önkormányzati rendelete a ...-ról. Rövidítve: 2/1991. (II. 25.) Főv. Kgy. r. Az évszám után zárójelben szereplő dátum a kihirdetés időpontja, mely a Fővárosi Közlönyben való megjelenésre utal.]

b) A rendelet hatálybalépésének idejét - a 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 8. §-ának megfelelően - célszerű úgy meghatározni, hogy az a hónap első napjával kezdődjön. A dátum alatt a főpolgármester és a főjegyző aláírása szerepel [Ötv. 16. § (3) bekezdés].

c) A rendelettervezethez általános és részletes indokolást kell készíteni.

6. Az önkormányzati rendelet kihirdetése, nyilvántartása, propagandája és a végrehajtás biztosítékai

a) Az önkormányzati rendeleteket - a b) pontban foglalt eltéréssel - a Fővárosi Önkormányzat hivatalos lapjában, a Fővárosi Közlönyben kell kihirdetni.

b) A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet mellékleteit képező, a keretszabályozási övezeteket és egyéb szabályozási elemeket tartalmazó 1:4000 méretarányú térkép(ek) és a főváros védelmi és korlátozási területeit ábrázoló 1:10 000 méretarányú térkép(ek) kihirdetése helyben szokásos módon, a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában való kifüggesztéssel történik.

c) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a főjegyző gondoskodik.

d) Szükség szerint, de legalább ötévenként a Fővárosi Közlöny különszámaként a hatályos önkormányzati rendeletek teljes szövegét, tárgy- és jogszabálymutatóval meg kell jelentetni.

7. Az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, módosítása és kiegészítése

a) Ha az önkormányzati rendelet ellentétessé válik a később megjelent magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel vagy más okból hatályon kívül helyezésre, módosításra vagy kiegészítésre szorul, a tárgy szerint illetékes belső szervezeti egység (ügyosztály, iroda) vezetőjének feladata ennek jelzése a főjegyző felé.

b) Az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésére, módosítására és kiegészítésére vonatkozó eljárás értelemszerűen az I-II. fejezetekben szabályozottak szerint történik, az alábbi eltéréssel:

c) Az önkormányzati rendelet módosítására, illetve kiegészítésére vonatkozó javaslatot úgy kell megszerkeszteni, hogy ebből egyértelműen kitűnjön, mely rendelkezés szorul kiegészítésre, illetve módosításra. Ezért az előterjesztésben a rendelettervezeten kívül - két hasábra osztva - egymás mellett kell feltüntetni a módosításokkal érintett hatályos szöveget és a módosításként, illetve kiegészítésként javasolt újat is.

d) A rendelettervezetet a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően kell elkészíteni.

8. * A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletre vonatkozó egyedi szabályok

A Fővárosi Közgyűlés szerveire átruházott hatásköröket tartalmazó 5. és 7. számú mellékletben felsorolt egyes hatásköröknél a hatáskört megállapító jogszabályra való hivatkozás az adott hatáskör-átruházás időpontjának megfelelő állapotot tükrözi. A hivatkozott jogszabályok számának vagy rendelkezésének időközbeni olyan módosulása, amely az adott hatáskör tartalmi változásával nem járt, nem befolyásolja az átruházott hatáskör gyakorlásának jogát.

Közzétevő elérhetősége: 
Tel.: 327-1079
Elérhetőség: 

1052 Budapest, Városház tér 9-11.

Közzétételről gondoskodik: 
Ottóné dr. Tóth Margit, jegyző
Tartalom átvétel